Dieter Bohlen, a Poptitán 1989. augusztus 28-án újabb kislemezzel örvendeztette meg rajongóit. Az ősszel kiadandó Twilight című (harmadik) Blue System-album beharangozójaként jelent meg a nagyszabású új mű, a varázslatos szimfónia, azaz a Magic Symphony.
Hosszasan lehetne beszélni erről a dalról, de most koncentráljunk csak a legérdekesebb tényekre.
1., A Mester ezt a zeneművet egy musical betétdalának szánta.
2., A kislemez mindhárom német ajkú állam slágerlistáján szép sikert ért el. Legjobb helyezése az NSZK-ban (1989. szeptember 30-án) 10., Svájcban 21., Ausztriában pedig 23. volt.
3., Eredetileg egy maxi és egy normál hosszúságú single verzió jelent meg. Mindkettőn hallható volt a 3:35 perces rádiós verzió és az instrumentális (ma úgy mondanánk: karaoke, azaz ének nélküli) változat is, ezen felül a maxin egy öt és fél perces Long Version is helyet kapott.
4., Hogy mekkora siker lett, azt két dolog is példázza. Az egyik, hogy e sorok írójának tudomása szerint ez az egyetlen olyan Dieter Bohlen-szám, amelynek Pete Waterman stúdiójában is készült egy remixe Fun Mix néven, melyet a PWL munkatársa, Dave Ford hangszerelt. Ez 1990-ben jelent meg.
5., Másik bizonyítéka annak, hogy ez a dal a Bohlen-életmű egyik legmeghatározóbb darabja, hogy amikor a néhai Rolf Köhler, a Bohlen-dalok vezető vokalistája (aki 2001-ben azzal vádolta meg Dietert - nem teljesen alaptalanul egyébként -, hogy a Modern Talking slágereiből ismert magas hangú kórusokban és a Blue System-számok refrénjeiben valójában nem az ő, hanem Rolf énekhangja dominál) a Modern Talking második felbomlása után zenész- és vokalista-társaival megalapította a Systems in Blue nevű formációt, annak első hivatalos kislemeze, a 2004 márciusában kiadott Magic Mystery gyakorlatilag egy az egyben a Magic Symphony zenei alapjára és dallamvezetésére épült.
A kínai kultúrában az, ha valamit lemásolnak, a tisztelet és elismerés jele. Európában, ahol a szerzői (és egyéb szellemi alkotásokhoz fűződő) jogok valamivel nagyobb respektet élveznek, talán inkább jogsértőnek nevezhetnénk ugyanezt, de hát Dieter Bohlen esetében igen nehéz lenne összeszámolni, hogy ő koppintott-e többet másokról, vagy mások koppintottak többet róla.
Bárhogy is legyen, a Magic Symphony-nak - amely iránymutató az elkövetkező évek Blue System-dalainak zenei világa szempontjából - ott a helye az európai popzene pantheonjában. A Magic Symphony nem más, mint a Modern Talking béklyóitól megszabadult, szabadon szárnyaló Dieter Bohlen himnusza.
A videomegosztókon elérhető klip hiányában következzék ismét egy televíziós felvétel!
UPDATE: És íme a hivatalos klip!