Nem véletlen, hogy Elvis Presley-ről közterületet neveztek el Budapesten, hiszen még a nagy Dieter Bohlenre is inspiráló hatással volt.
1986-ban, hosszas tűnődés és tanakodás után, C. C. Catch második albumának félig-meddig címadó slágerének nem a Jailhouse Rock, hanem a Heartbreak Hotel címet adta. A nagylemez címe Welcome To The Heartbreak Hotel lett, ami frappáns magyarázat az előzőre: nyilván erőltetett lett volna Welcome To The Jailhouse Rock-nak nevezni.
A videoklipen látható, hogy Caro hajának tupírozottsági foka jelentősen emelkedett, emellett pedig olyan döbbenetes vizuális trükkök tűnnek fel, hogy miközben az énekesnő fekete-fehérben énekel, rúzsa a leginkább - mint előző bejegyzésünkben is láthattuk - az Audi által előszeretettel alkalmazott Tornadorot színben pompázik.
A doboknál még mindig egy Frank Otto kinézetű valaki (talán épp Frank Otto?), a gitáros pedig nagyon messziről Chris Normanre hasonlít (de közelről már egyáltalán nem!). Szent meggyőződésem, hogy a dalban ugyanakkor sem dob, sem gitár nem hallható, így nevezett két személy produkciója e tekintetben is emberfeletti.