Hubert Kah valójában több, mint a névadó Hubert Kemmler, hiszen a csapat állandó tagja volt még Klaus Hirschburger és Markus Löhr is.
Pályafutásukat német nyelvű, újhullámos (NDW) hangzású lemezekkel kezdték. Kemmler szerénységét példázza, hogy a projekt első albuma a Meine Höhepunkte, azaz - szabad fordításban - Pályafutásom csúcspontjai címet kapta. A Rosemarie és a Sternenhimmel című örökbecsű nóták méltán nevezhetőek csúcspontoknak egyébként!
Mindenesetre ezek után okkal várta mindenki, hogy nem lesz folytatás, hiszen a csúcspont után már csak a leszállóág következhet, de szerencsére nem így történt, sőt! A második nagylemezt követően Hubert és társai találkoztak Michael Cretuval, aki producerként, sőt billentyűsként is besegített következő munkáikba.
Így készült el az 1984-es Goldene Zeiten (körülbelül: Aranykor) című lemez, majd 1986-ban a Tensongs (Tízdal), amely eredetileg valóban tíz dalt tartalmazott, de 1987-es kiadásán feltűnt egy tizenegyedik is, a Cretu által alkotott Military Drums.
Bizony, ezek a számok már angol nyelven íródtak, ami maximálisan megfelel annak a nyolcvanas évek közepi nyugatnémet trendnek, melynek eredményeképp Thomas Anders az Endstation Sehnsuchttól eljutott a Cheri Cheri Lady-ig.
A nemzetközileg mérsékelten sikeresnek nevezhető album csúcspontja minden bizonnyal a Limousine, amely a német slágerlistán a nyolcadik helyig jutott. A dalcím magyarra fordításától eltekintenénk - bár ha mindenképp szükséges, talán a Felsőkategóriás szedán címet javasolhatnánk.