Frank Duval 1940-ben született Berlinben, és az 1970-es évektől olyan klasszikus tévésorozatoknak komponált jobbnál jobb zenéket, mint Az Öreg, vagy épp a bűnügyi sorozatok örök klasszikusa, a Derrick (e két tévéfilm-szériában összesen több mint 200 szerzeménye volt hallható).
Magyarországon legismertebb és legnépszerűbb felvétele, a Living Like A Cry 1984-ben jelent meg (sosem felejtem el, hogy Komjáthy György úgy konferálta fel műsorában: Élj úgy, mint egy gyerek! - a mai napig nem értem, hogy jött össze ez a fordítás).
Duval ekkor már túl volt jó néhány slágerlistás kislemezen - mind filmbetétdal. Első nagy sikere a Todesengel (A halál angyala) volt 1979 decemberében, majd következett a legnagyobb sláger, az Angel of Mine, amely 1980. év végén vezette a nyugatnémet, osztrák és svájci toplistát egyaránt.
1986-ban a Liebe und Tod című szerzeménye volt a legsikeresebb, de mivel ez egy blog, és a blog lényegénél fogva szubjektív műfaj, jöjjön inkább az én személyes kedvencem, az Arccal a szélnek, vagyis a Face To The Wind (a Wer erschoß Boro? című, természetesen Herbert Reinecker forgatókönyvéből készült, Alfred Weidenmann által rendezett ZDF-krimi betétdala).
