25 éve történt az NSZK-ban

Ha már volt C. C. Catch - lásd: előző bejegyzés! -, méltatlan, sőt méltánytalan (sőt mindkettő!) lenne, ha a nagy ellenfél, Sandra (korábbi családi nevén Michael Cretuné Sandra Ann Lauer) kimaradna.

Kicsiny blogunk a 25 évvel ezelőtti eseményeknek állít örök emléket, így itt is csak utalás szintjén áll módunkban megjegyezni, hogy természetesen nem a Hi! Hi! Hi! volt Sandra első nagy slágere. Egyrészt korábban énekelt az Arabesque nevű "lánycsapatban" (melynek talán legépületesebb dala, a Hey Mr. Monkey még nélküle készült el, ámde sok másik már az ő nevéhez is fűződik), másrészt igazából 1985-ben futott be ő is, akár csak C. C. Catch, mégpedig a Maria Magdalena című remekművel.

Most azonban következzék első 1986-ban megjelent kislemezsikere, melynek szerzője ki más lehetne, mint a szomszédos Romániából az NSZK-ba származott zseni, Michael Cretu, akinek olyan mesterműveket köszönhetünk, mint a Marrakesh (Goombay Dance Band) vagy épp a Return To Innocence 1994-ből (Enigma).

[A történeti hűség kedvéért megjegyzendő, hogy Cretu már nem Sandra férje. 2007-ben elváltak.]

Bert Kämpfert örökzöld szerzeménye a Strangers In The Night, amelyet - többek között - Frank Sinatra vitt világsikerre. Talán ez ihlette meg Dieter Bohlent, amikor újonnan alapított slágergyárának női üdvöskéje, a C. C. Catch néven ismertté vált Caroline Catharina Müller számára megírta sokadik slágerét.

Hihetetlen, de C. C. Catch 1985-ben megjelent első nagylemezén, amely a Catch The Catch címet viseli (a párhuzam a Bohlen által sokat emlegetett Fox The Fox-szal [Precious Little Diamond] nyilvánvalóan nem a véletlen műve, merthogy egyébként semmit nem jelent az, hogy "catch the catch"), szinte minden szám zseniális.

Az egész az I Can Lose My Heart Tonighttal kezdődött, aztán jött a 'Cause You Are Young, az 1986-as évbe pedig a Strangers By Night című remekművel evezünk át.

A dal és klipje a C. C. Catch feeling esszenciájaként is felfogható, feltéve hogy ennek így van értelme. (Nincs!)

Caro Müller, aki Hollandiában született, de a neve alapján német, viszont az NSZK-ban hollandként lett sikeres énekesnő (Ezt nem értem!), ma is aktív. Nemrégiben Debrecenben járt, sőt a Gellérthegyen is fellépett egy mintegy 30 fős befogadóképességű pincehelyiségben.

Szubkultúra lettünk, ez nem kérdés, sőt szub-szubkultúra. De azt is mondhatnánk, egy szűk elit zenéje, a krém krémje. Fox the fox, catch the catch!

Jöjjön hát a klip, amelyben feltűnik egy igazi fekete párduc, sőt ha jól látom, komoly szerepet játszik benne Frank Otto, aki később Caro férje lesz, vagy legalábbis egy ember, aki nagyon hasonlít Frank Ottóra (aki később Caro férje lett). Persze a nyolcvanas években minden (nyugat)német srác Limahlra hasonlított, kivéve aki Balázs Palira.

És ha még mindehhez hozzáteszem, hogy a "Fekete Párduc" örs vezetője voltam 1986-ban...

A sorozat második részében a Bad Boys Blue, azaz Rossz Fiúk Kék nevű együttessel ismerkedünk meg.

Ez Tony Hendrik és felesége, Karin van Haaren (polgári nevén Hartmann) 1984-ben gründolt projektje volt, amely a(z) L.O.V.E. In My Car című dal erejéig már ebben az évben tiszteletét tette néhány (közép-)európai slágerlista alsóbb régiójában.

Az áttörést az 1985-es Hot Girls - Bad Boys című album és az azon található giga-megasláger (You're A Woman) hozta meg a csapatnak, amely három tagból, a jamaicai Trevor Oliver Taylorból, az amerikai Andrew Thomasból és az angol John McInerney-ből állt.

Sajnos múltidőben kell mindezt írnom, mert már sem Taylor, sem Thomas nincs köztünk. :(

A rasztafrizurás Trevor Taylor, akiről az a legenda járja, hogy Bob Marley együttesében kezdte a zenélést, igazi üde színfolt volt az eurodiszkó amúgyis fényesen ragyogó egén. Ezt a képzavart! Mondhatni Trevor volt az élő összekötő kapocs a hetvenes évek végének karibi diszkóhangzása és a nyolcvanas évek közepének Hamburg sound néven is ismert új popzenei irányzata között.

Most egy 1986-os dallal emlékezünk Trevorra és Andrew-ra, és egyben nyilvánítjuk ki tiszteletünket John McInerney előtt, aki egyfajta angol származású, német zenét játszó lengyelországi Fásy Ádámként járja fáradhatatlanul Oroszország retro-diszkóit, és fáklyaként őrzi a Bad Boys Blue szikráját. Ez már a harmadik képzavar ugyanabban a posztban, mert azért az "élő összekötő kapocs" sem volt semmi!

A szám címe: I Wanna Hear Your Heartbeat, alcíme: Sunday Girl, vagyis - szabad fordításban - "Hallani akarom a szívverésed, Te lány, aki azon a napon születtél, amikor hamarosan már egy hipermarket sem lehet nyitva!".

A szerzők természetesen itt is a felülmúlhatatlanul zseniális Tony Hendrik és Karin van Haaren, akikről ma már sokaknak Wolfgang Petry és a Hölle Hölle Hölle, vagy éppen Haddaway és a What Is Love? jut eszébe - pedig ők voltak a Bad Boys Blue szíve és lelke. Persze Trevorral, Andrew-val, és a fáradhatatlan haknikirállyal, Johnnal együtt.

Jöjjön hát a dal!

1985-ben jelent meg a Martin Tychsen, Axel Breitung és Jürgen 'CeCe' Behrens alkotta nyugatnémet diszkótrió, a Silent Circle első kislemeze, a Touch In The Night.

(A fellépéseken - amelyek nagyjából annyiban voltak élők, hogy élő emberek léptek rajtuk fel - Breitungot egy Harald Schäfer nevű úriember helyettesítette, aki minden bizonnyal a klipben is látható. Legalábbis Breitungot nem tudtam azonosítani.) UPDATE: Talán a fekete pólós figura lenne ő? 

A dal szerzői: a később DJ Bobo producereként világsikert elérő, fent többször (csak hízelgően) említett zseniális Axel Breitung, valamint - a többek között Jockey Ewing mellett is feltűnt Audrey Landers dalait is jegyző - Bernd Dietrich és Engelbert Simons.

A Touch In The Night 1986-ban vált világszerte - na jó, a németeknél, az osztrákoknál és Komjáthy Györgynek köszönhetően Kelet-Európában, azaz a világ kicsiny, de számunkra teljesnek mondható részén - ismertté, és ekkor jelent meg az együttes első nagylemeze, a No.1 (mármint ez az album címe volt és nem a listás helyezése).

Jó szórakozást!