Achtung, Achtung! Az alábbi videó eurodiszkós hangzáselemeket nyomokban sem tartalmaz!
Kedves ismerősöm hívta fel a figyelmemet az "offtopic" Kraftwerk jelentőségére a nyugatnémet zenetörténetben, amit persze én is tudtam, de fogalmam sem volt, hogyan lehetne őket, az elektronikus zene megkerülhetetlen és oly sokakat inspiráló jelenségét - a berchtesgadeni születésű Karl Bartos (tényleg mindenki magyar?) egykori csapatát - beszuszakolni a "25 éve történt az NSZK-ban" blogba, amely alapvetően azért mégiscsak a könnyed, slágeres popzenei vonulatról szólna.
Csakhogy 1986-ban megjelent az Electric Café című album, és a Musique non stop című kislemez, melynek videoklipjében életre keltek a lemezborító számítógéppel rajzolt figurái, és ez máris megadta a választ.
1986-ban járunk, amikor még Commodore 64-esek és Sinclair ZX Spectrumok határozták meg a számítástechnikát - no jó, az NSZK-ban még Schneider CPC-k, meg az épp megjelenőfélben lévő Atarik és Amigák. Mindenesetre nem volt még Dreamworks és Pixar, olyan kor volt ez, amikor még egy rajzfilmfigura sem akart színésznek látszani.
Sok tekintetben szebb világ volt. Legalábbis lassabb, nyugodtabb, az biztos. Az alábbi videó pedig több, mint figyelemreméltó!